Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.

(Mt 6,11)

XXVI. évfolyam 35. szám, 2016. augusztus 28.

Mitől magyar a magyar?

Balla Lóránt

A Kolozsvári Magyar napok margójára 

Augusztus 14–21. között Kolozsváron számtalanszor lehetett hallani a „magyar”, a „magyar nemzet” kifejezést. Ekkor fogalmazódott meg bennem a kérdés: mitől vagyok magyar? Magyar vagyok, mert „magyarnak születtem”, „magyarnak érzem magam”, „magyar nyelven beszélek”… A nemzet fogalma a felvilágosodás korában alakult ki, de a magyarok önszemlélete már korábban jelentkezett. Werbőczy felfogásában a nemzet a nemesi nemzetet jelentette, anyanyelvtől függetlenül, amelyhez tartozni születési adottság volt. A reformáció anyanyelvűségre törekvésével elterjedt az a felfogás, hogy a nemzet a magyarul beszélők nemzete; és ennek ellensúlyozására az, hogy a gens Hungaricához, a natio Hungaricához, a populus Hungaricushoz Magyarország valamennyi népéből tartoznak tagok anyanyelvüktől függetlenül. A 17. században előtérbe került a nyelvélmény („tisztán magyarul”) és a nemzet-versengés (pl. Bornemissza magyar nyelvre fordítja Szophoklész Elektráját, Szenczi Molnár Albert latin–magyar szótárat ad ki). A 15. században a kereszténység védője a király, aki az ország és a nemzet megszemélyesítője. A keresztény népek Istentől rendelt királyainak kötelessége a hit fegyveres védelme és terjesztése, és amennyiben ezt elhanyagolják, elvesztik a trónhoz való jogot. Ez a felfogás eredményezte a nemzeti hivatástudat kifejlődését. A 13. századi haza- és nemzet-fogalom változása az eredetmítoszokban a hun-magyar rokonság megfogalmazásával jelentkezett. Mátyás király korában ehhez társult a hun-magyar katonás jellem (a köznemesek képviselték). Ezután megformálódott a kemény, harcias, katonai erényekkel rendelkező magyar ideálja, aki a bátorságot, vitézséget helyezi előtérbe (pl. Zrínyi Miklós, Hunyadi Mátyás). A török betörések sűrűsödése, a küzdelmek hatására kialakult az a hivatástudat, mely szerint a magyarok az egész kereszténység Istentől rendelt oltalmazói (Magyarország a kereszténység védőbástyája). A magyarság azáltal érték, hogy keresztény hitre tért és teljesíti vallásos kötelességeit. A 16. században világossá vált, hogy amíg Magyarország a kereszténységért harcol, addig a keresztény Európa magára hagyja a törökökkel szemben. Külső segítség hiányában az ország magára maradt, de nem feledte el hivatását. A segítség hiánya következtében a magyarság áldozatnak érezte magát, de a hazaszeretet és a keresztény érzés arra buzdította, hogy vállalja az áldozatot. A magárahagyottság befelé fordulást váltott ki, a magyar nép felfedezte mulasztásait, bűneit, bűnbánatra ébredt, Istenhez fordult, és Isten haragját jogosnak ismerte el. A német uralom kialakulásával megnőtt a magyar főurak engedetlensége, mivel a Habsburgok Magyarországot tartománynak tekintették. I. Lipót segítség helyett az abszolutizmus bevezetésén fáradozott. A németgyűlölet felerősödött, kialakult az a meggyőződés, hogy a német ellenség – a nemzet cselekvő közösség, amely a mi–ők (barát–ellenség) fogalmi sémáinak segítségével határozza meg önmagát. A 16–17. században a Szent István-i országfelajánlás motívuma, a Patrona Hungariae (Mária Magyarok Nagyasszonya, védőszentje), a Regnum Marianum (Magyarország Mária országa) középkori toposz került újra előtérbe. Berger Illés történetíró szerint a korona szent, apostoli és angyali, mivel a hit felvételének kezdetén az égből küldték, és angyalok hozták a földre. A korona szent ereje gondoskodott arról, hogy István kereszténnyé tudja tenni a magyarokat. Az ország isteni támogatásnak köszönhetően jött létre. A korona a hit szimbóluma; nélküle a királyi fenséget nem lehet elnyerni, nem lehet törvényt hozni, háborút viselni, nélküle sem magán-, sem közügy sikerre nem juthat. Az ország és a korona Szent István testamentumából Máriáé, ő annak adhatja, akinek tetszik, és alkalmas erre. A király természetfölötti kiválasztását azonban meg kell erősítenie a főrendek akaratának. A Habsburg-ház örökösödési joga ellen érveltek ezzel. A Habsburg királyok katolikusok, védelmeznek a törökkel szemben, de idegenek, István viszont a saját nemzetéből kerül ki. A szent királyok alatt az ország gazdag volt, most azonban koldus… A Kolozsvári Magyar Napok rendezvényei döbbentettek rá arra, hogy magyarságunk elképzelhetetlen a Mária-tisztelet és Mária-kegyhelyeink nélkül, hivatástudatunk és keresztény értékrendszerünk nélkül, a Szent Korona misztériuma és tana nélkül, szentjeink nélkül, akiknek vére átitatta és megszentelte Pannónia földjét, akik által „virágos kert vala híres Pannónia”.

Bővebben...

Panoráma

Szent István király ünnepe a perkői hegyen

Miklós Levente

A perkői búcsú Háromszék egyik gyöngyszeme 

Augusztus 20-a ősi magyar ünnep, Szent István király ünnepe, a keresztény magyar államalapítás emléknapja. A magyarság és a keresztény hit találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája.

A Perkő egy hegy a Keleti-Kárpátokban, Kovászna megyében, a Répát-hegység legdélibb nyúlványa, Felső-Háromszék oltárhegye. Kézdiszentlélek gyönyörű környezetben húzódó település, tiszteletre méltó történelemmel, jelentős egyházi eseményeivel a felsőháromszéki falvak egyik gyöngyszeme, a régiót Szentföldnek is nevezik a környékbeliek. E település felett emelkedik a Perkő-hegy, Háromszék szent hegye, a római katolikus hívek egyik zarándokhelye. A falu a nevét a Szentlélek tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta, első írásos említése 1332-ből való. Az augusztus 20-i perkői búcsú a felsőháromszéki katolikusok nagy ünnepe. Az évszázados hagyománnyal rendelkező eseményre minden évben több ezer hívő zarándokol a perkői Szent István kápolnához. A kápolna építésének időpontját pontosan nem lehet tudni, feltehetően kora középkori alapokra épült. Az építtető Kálnoky, Apor és a Mikes család már a 18. században búcsújáró kegyhellyé avatta és az Árpád-házi szent királyokat, valamint a püspököket ábrázoló freskókkal díszítette. Nemrég került elő egy új freskórészlet. Különösen szép a kápolna 17. században készült, faragott reneszánsz ajtókerete. A 20. századi Szent István-napi búcsújárás a Perkőn a csíksomlyói Mária-búcsú mellett a legnagyobb népi vallásos ünnepe a háromszéki, kászoni és alcsíki katolikusságnak.

Bővebben...

Panoráma

A templom a hétszáz év sodrában

Az idei Kolozsvári Magyar Napok különleges jelentőséggel bírtak, ugyanis Kolozsvár városi rangra emelésének 700. évfordulóját ünnepelte. Ennek keretén belül számos rendezvényen méltó helyet foglalt el a kolozsvári Szent Mihály templom, mely évszázadok óta áll a város főterén mint a város alakulásának tanúja. Augusztus 19-én Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának előadását követően a Szent Mihály templomot Bordos László Zsolt brassói születésű, nemzetközi hírű művészmintegy vászonnak használva háromdimenziós animációt készített, annak vetítetésében gyönyörködhetett a közönség. Mintegy nyolc percre megváltozott a templom: az animációban nem csupán a város történetének főbb mozzanatai, hanem a templom elemei is szerves komponensekké váltak.

Bővebben...

Panoráma

A testvéri szeretet megtapasztalása

Benedek Róbert-Károly

Evangelizációs hét Sepsiszentgyörgyön 

Immáron kilencedik alkalommal szervezték meg a Krisztus Király plébániatemplomban az evangelizációs hetet, amelynek idei mottója: Legyetek irgalmasok, mint az atya! Minden év augusztusában egy hétig, hétfőtől vasárnapig tart a kiscsoportot befejezett és hatodik osztályt kezdő gyerekek evangelizációs hete. Mivel idén Az irgalmasság éve van, ezért a témákat az idei mottó köré csoportosították. Az irgalmasság testi és lelki cselekedeit szentírási példabeszédeken és kis történeteken keresztül mutatták be a gyerekeknek. A napi foglalkozások délelőtt 10 órától kezdődtek a templomban. Hétfőn és szerdán közös szentmisével indult a nap, a többi napokon énekléssel és reggeli imádsággal kezdődtek a programok. Idén 640 gyerek vett részt az evangelizációs héten, ezért kiemelt szempont volt a szervezésben, hogy ennyi gyereket megfelelő arányban csoportokra kellett osztani. A hatékony nevelés szempontjából idén húsz csoportra osztották a gyerekeket Dávid György plébános vezetésével. A húsz csoportban keresztény pedagógusok, illetve olyan felnőtt önkéntesek segédkeztek, akik szeretnek gyerekekkel foglalkozni. Az evangelizációs hét minden évben közös zarándoklattal zárul. Idén Lemhény volt a kitűzött zarándokhely. Öt autóbusz, és nagyon sok személygépkocsi kíséretében érkeztek a résztvevők Lemhénybe, ahol a Szent Mihály-templomban közös szentmisén vettek részt, aztán a lemhényi és almási hívek jóvoltából a szentmise után közös agapé volt. Az étkezés után csapatépítő játékokkal folyatódott a nap, majd a délutáni órákban indultak vissza Sepsiszentgyörgyre és a vasárnap délelőtti szentmisével zárult az evangelizációs hét.

Bővebben...

Panoráma

Huszonöt éves a ditrói lovag Takó János cserkészcsapat

Huszonöt évvel ezelőtt, 1991. augusztus 20-án alakult meg hivatalosan a ditrói lovag Takó János cserkészcsapat, idén ezen a napon ünnepeltük a csapat zászlószentelésének 25. évfordulóját.

Maga az ünnep már két hete elkezdődött, amikor 50 cserkészünkkel buszra, majd a buszról furgonokra pakolva kidöcögtünk Háromkútra, hogy a 25 évvel ezelőtti legelső cserkésztábor tiszteletére ugyanott töltsünk el egy hetet, ahol annak idején ditrói cserkészelődeink elkezdték építgetni a csapatunkat. Bizonyára akkoriban más volt Háromkút is, más volt a cserkésztábor is, de az biztos, hogy valami akkor is magával ragadta, megfogta azt a két vezetőt és néhány későbbi cserkészt, akik a csapat alapjait letették, a munkát elkezdték.

Bővebben...

Panoráma

Újra régi fényében

Nagykárolyban Erdély és a Partium egyik legszebb késő barokk temploma újult meg külsejében mindössze egy év alatt. A Kalazanci Szent József templom, a piaristák egykori plébániatemploma ma is fontos a nagykárolyiak számára. Az elmúlt években aggódva figyelték állagának leromlását. A szatmári püspökség támogatókat keresett a mihamarabbi felújításhoz. Magyarország kormánya sietett segítségére, a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül 60 millió forint vissza nem térítendő támogatást küldött a restaurálásra. 

Bővebben...

Panoráma

A 120. éve született Márton Áronról a Kolozsvári Magyar Napokon is szó esett

A Kolozsvári Magyar Napok keretében számtalan program követte egymást, szinte követni sem tudta még az érdeklődő sem. A katolikus egyház sem maradt ki a kulturális programkínálatból, emellett hitéleti rendezvényei is szerepeltek az eseményösszegző programfüzetében. Miután a KMN nyitó szentmiséjét a Szent Mihály templomban Márton Áron kiállítás megnyitója követte, a 120 éve született nagy püspök emlékének életét és munkásságát ismertető előadással is adóztak. Augusztus 16-án, kedden délután 5 órákor a Nőszövetség Szentegyház utca 2. szám alatti dísztermében Marton József egyháztörténet-professzor tartott előadást 120 éve született Márton Áron püspök címmel. A nagy meleg, a forgatag és a főtéren tartott hangosítási próbák ellenére megtelt a terem, és a hallgatóság érdekességekkel találkozott az előadás kapcsán. Az előadó a frissen megjelent, a Márton Áron-hagyatékot közreadó sorozat 14. kötete kapcsán a püspök Márton Áron külső-belső harcairól, az állami szervekkel folytatott levelezéséről osztott meg érdekes, figyelemre méltó részleteket, ismét bizonyossá téve azt, hogy példaértékű nagy, szentéletű püspökünk minden cselekedete.

Bővebben...

Egy falat a léleknek

Az élet örömének áldása

Fr. Anaklét OFM
  • A jó akkor növekszik, ha azt tovább adjuk. Ha mindig a jóra figyelünk, arról beszélünk, és a szerint cselekszünk, akkor a jót erősítjük magunkban és másokban is.
  • Ellenben ha csak a rosszat látjuk meg magunk körül, arról beszélünk, ha állandóan a rosszat sulykoljuk, akkor a rossz prófétái leszünk, és gyengíteni fogjuk magunkban a jót épp úgy, mint másokban is.
  • Amikor az ember a jót közli, akkor kilép saját szívéből, épp úgy, mint az a tiszta forrás, amely szétárad maga körül, és az életet szolgálja. Ellenben ha állandóan csak a rosszról beszél, akkor olyan, mint az a minden szennyet magával vivő folyó, amely rombol és pusztít.

Bővebben...

Pitypang

Úton: Itthon

Barangolás Erdélyben (22. rész)

Ha Kolozsvárról északkelet felé indulunk Dés (Dej), majd északra térünk Nagybánya és Máramaros irányába, több olyan történelmi településen haladunk át, amit legalább kivülről érdemes megtekinteni. Ilyen a híres bonchidai és a válaszúti kastély, a szamosujvári vár, a városi temető, ahol Rózsa Sándor és az 1848-as hősök sírjai találhatóak. Itt áll Erdély egyik legrégebbi örmény temploma, a Salamon-templom, valamint a főtéri örmény katolikus templom.

Bővebben...

Hírek, hirdetések

Hírek, hirdetések

Keresztutat állítottak a nagyváradi egyházmegye szlovák hívei

A Berettyószéplakhoz tartozó Popuri dombon állított keresztutat áldotta meg Böcskei László megyéspüspök augusztus 27-én. A Szent Kereszt Felmagasztalása nevet viselő szabadtéri keresztút felállítását a környéken élő szlovák hívek kezdeményezték és saját anyagi forrásaikból vitelezték ki a munkálatokat.

Bővebben...